A veséink csendben dolgoznak nap mint nap: megtisztítják a vérünket, szabályozzák a folyadék- és elektrolit-egyensúlyt, segítenek a vérnyomás szabályozásában, és még a D-vitamin aktiválásában is szerepük van. Mégis kevesen figyelnek oda rájuk, míg baj nem történik. A jó hír az, hogy néhány tudatos, mindennapi szokással sokat tehetünk a vesék védelméért!
Az alábbi kilenc életmódbeli ajánlás segít megőrizni a vesék egészségét – akkor is, ha nincs ismert vesebetegségünk, de különösen akkor, ha fokozott a kockázat.
A vesebetegség kialakulása gyakran összefügg magas vérnyomással,
cukorbetegséggel és szívbetegségekkel – mindegyikre hatással van a táplálkozás.
A DASH-diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension) ajánlott, amely a következőket tartalmazza:
- zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák bőséges fogyasztása
- hal, szárnyas, bab, olajos magvak, zsírszegény tejtermékek mérsékelt mennyiségben
- telített zsírokban szegény étrend (kerülni kell a zsíros húsokat, teljes zsírtartalmú tejtermékeket, pálma- és kókuszolajat)
- a napi nátriumbevitel legyen kevesebb mint 2300 mg.
Vesebetegség esetén: szigorúbb korlátozások lehetnek, például a nátrium 1500 mg alá csökkentése, alkohol mellőzése, a káliumban és foszforban gazdag ételek kerülése, illetve a fehérjebevitel mérséklése.
A vese elsődleges feladata, hogy a felesleges folyadékot vizelet formájában eltávolítsa a szervezetből, miközben fenntartja az elektrolitok (nátrium, kálium, kalcium, foszfor) megfelelő szintjét a vérben. Ha túl kevés folyadékot fogyasztunk, a test nem tudja megfelelően kiüríteni a savakat és a salakanyagokat, ami hosszú távon akár izomlebomlást is okozhat. Ez a lebomlás során felszabaduló myoglobin nevű fehérje károsíthatja a veséket.
A National Institutes of Health ajánlása szerint:
- nőknek naponta körülbelül 2,1 liter,
- férfiaknak 3 liter folyadék javasolt.
Egyénenként ez eltérhet, különösen hőségben, sportolás esetén, vagy ha vízhajtót szedünk.
A rendszeres testmozgás kulcsszerepet
játszik a krónikus vesebetegség megelőzésében és kezelésében – különösen azért,
mert segít szabályozni azokat az állapotokat, amelyek a vesekárosodás leggyakoribb okai:
a magas vérnyomást és a 2-es típusú cukorbetegséget.
A testmozgás a következő előnyökkel jár:
- Csökkenti a vérnyomást, ami kevésbé terheli meg a vesék finom szűrőrendszerét.
- Fokozza az inzulinérzékenységet és elősegíti a vércukorszint szabályozását,
így csökkenti a cukorbetegség szövődményeinek kockázatát.
- Segíti az egészséges testsúly fenntartását, amely közvetetten csökkenti a vesék terhelését.
- Javítja a szív- és érrendszeri egészséget, ami szoros összefüggésben áll a vese egészségével.
Mennyi mozgás ajánlott?
Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) és más egészségügyi szervezetek javaslata szerint a
felnőtteknek:
- Hetente legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgást
(pl. tempós séta, könnyű kerékpározás) vagy
- 75 perc intenzív mozgást (pl. futás, spinning) kellene végezniük,
valamint
- Hetente kétszer erősítő edzéseket is érdemes beiktatni.
Az elhízás mindhárom fő vesebetegség-kockázati tényezővel összefüggésbe hozható.
A 30-as vagy annál magasabb testtömegindexszel (BMI) jellemzett elhízás növeli a krónikus vesebetegség (CKD)
kialakulásának, valamint annak szövődményeinek kockázatát is – ilyenek például a vérszegénység,
a köszvény vagy a csontbetegségek.
Az egészséges testsúlyú emberekhez képest azok, akiknek a BMI-je 30 és 34,9 között van, háromszoros
kockázatnak vannak kitéve a vesebetegség kialakulására.
Ha a BMI eléri vagy meghaladja a 35-öt, a kockázat akár hétszeresére is nőhet.
Éppen ezért a vesebetegségek elkerülésének egyik legjobb módja, ha elérjük és megtartjuk az egészséges
testsúlyt.
Amennyiben krónikus vesebetegsége van
Ha mérsékelt vagy súlyos CKD áll fenn, soha ne kezdjen fogyókúrába orvosi konzultáció nélkül.
A túl gyors fogyás a testzsírnál nagyobb arányban okozhat izomtömeg-vesztést,
ami felgyorsíthatja a vesebetegség előrehaladását ahelyett, hogy lassítaná.
A cukorbetegség a krónikus vesebetegség (CKD) vezető oka. Az Egyesült Államokban a Cukorbetegséggel,
Emésztőrendszeri és Vesebetegségekkel Foglalkozó Országos Intézet (NIDDK) szerint minden harmadik
felnőtt cukorbeteg érintett valamilyen mértékű vesebetegségben.
A cukorbetegség hozzájárul a diabéteszes nefropátia kialakulásához – ez egy olyan állapot,
amelyben a tartósan magas vércukorszint súlyos, esetenként visszafordíthatatlan károsodást okoz a vesékben.
Még megfelelő kezeléssel is a diabéteszes nefropátia a végstádiumú veseelégtelenség leggyakoribb oka.
A cukorbetegség diagnózisa azonban nem jelenti automatikusan a krónikus vesebetegség kialakulását, odafigyeléssel sokat tehet annak elkerüléséért.
Még akkor is érdemes odafigyelni a cukorbevitelre, ha nem áll fenn cukorbetegség,
ugyanis a túlzott cukorfogyasztás növeli az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát –
ez a prediabétesz és a 2-es típusú cukorbetegség előszobája.
A vese egészségének megőrzése érdekében a napi hozzáadott cukorfogyasztás ne haladja meg:
- férfiak esetében a 36 grammot (kb. 9 teáskanál),
- nők esetében a 25 grammot (kb. 6 teáskanál).
A magas vérnyomás (hipertónia) a krónikus vesebetegség (CKD) második leggyakoribb oka.
Az Egyesült Államokban a felnőttek közel fele – hozzávetőleg 108 millió ember –
él magas vérnyomással
A hipertónia rendkívüli mértékű terhelést ró az erekre, ami az érfalak szűkülését és
merevvé válását eredményezheti. Ha a vesék vérellátását biztosító erek is érintettek,
azok kevésbé képesek eltávolítani a vérből a felesleges folyadékot.
Ezáltal megnövekszik a keringő vér mennyisége, ami tovább emeli a vérnyomást.
Ez az ördögi kör idővel veseelégtelenséghez vezethet.
Azok az egészséges életmódbeli szokások, amelyek segítenek megelőzni a cukorbetegséget és a
szívbetegséget, hozzájárulnak a normál vérnyomás eléréséhez és fenntartásához is.
Az egészséges vérnyomás jelenleg:
-szisztolés (felső érték) esetén kevesebb mint 120 Hgmm,
-diasztolés (alsó érték) esetén kevesebb mint 80 Hgmm.
A dohányzás nemcsak a tüdőre, hanem az egész érrendszerre, így a vesékre is káros hatással van. Csökkenti az oxigénellátást, érszűkületet okoz, és növeli a vesekárosodás, valamint a veserák kockázatát is. A kutatások szerint a dohányzás legalább 2-3-szorosára növeli a krónikus vesebetegség kialakulásának esélyét. Érdemes mielőbb leszokni róla, ha teheti.
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint az ibuprofen vagy naproxen, nagyon hasznosak lehetnek fájdalom esetén – de hosszú távú, rendszeres használatuk komolyan károsíthatja a veséket. Ezeket a gyógyszereket mindig csak a javasolt adagolásban, rövid ideig alkalmazza. Ha fájdalma visszatérő vagy tartós, ne „csak bekapjon egy tablettát” – inkább forduljon orvoshoz, hogy a kiváltó okot derítsék ki.
Sok vesebetegség alattomosan, tünetek nélkül alakul ki. Éveken át romolhat a veseműködés anélkül, hogy észrevenné. Ezért kiemelten fontos a rendszeres szűrés azoknak, akik valamilyen rizikófaktorral élnek – például cukorbetegség, magas vérnyomás vagy túlsúly esetén. Ilyen esetekben érdemes évente ellenőriztetni vesefunkciót (GFR), egy egyszerű vér- és vizeletvizsgálattal időben felismerhetőek az elváltozások.
Vitalea Egészségügyi Központ
Vesebetegségek kivizsgálása
Nefrológia szakorvosi vizsgálat | 28.000 Ft |
Nefrológia kontroll vizsgálat | 22.000 Ft |
Bejelentkezés nefrológiai vizsgálatra:
online időpontfoglalás
0620/414-30-31