Szabályos szívműködés esetén, nyugalomban a szívverések száma percenként 60 és 100 közötti,
az ütések ritmusosan követik egymást.
Az életünk során ritkán előfordulhatnak ritmuszavarok, ilyenkor vagy a nyugalmi pulzus lesz túl alacsony (bradycardia) vagy túl magas (tachycardia), illetve a szívverés ritmusa is megváltozhat, ekkor aritmiáról vagy szívritmuszavarról beszélünk.
A szívizom összehúzódásai a szív egy speciális részében, a szinuszcsomóban létrejövő elektromos
impulzusok – más néven ingerületek - miatt alakulnak ki.
Ezek az impulzusok az izomban vezetődnek és útjuk során aktiválják a szívizom sejtjeit, ennek
következtében a szív részei meghatározott sorrendben és sebességgel fognak összehúzódni.
Miután a szív a vért tovább pumpálta, az ingerület elenyészik és a szív izomzata
elernyed, majd megtelik vérrel, felkészülve a következő összehúzódásra.
Amennyiben aritmia alakul ki, szív teljesítménye a ritmuszavar fajtájától függően csökkenhet,
emiatt gyakran panaszok is jelentkeznek.
Az alábbiakban összefoglaljuk, amit leggyakrabban előforduló ritmuszavarokról tudni érdemes.
Lassú szívveréssel járó ritmuszavar (bradycardia)
Ilyenkor a szív percenkénti ütésszáma kórosan alacsony szintre csökken, a pulzus akár percenként
25-40 is lehet. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vér továbbítani, gyakori a gyengeség,
szédülés, ájulásérzés, túl alacsony pulzus esetén akár eszméletvesztés is bekövetkezhet.
Ilyenkor célszerű azonnal mentőt hívni, mivel valószínűleg orvosi segítségre
vagy kórházi kezelésre van szükség.
A szívizom ingerületvezető hálózatának károsodása vagy hegesedése,
valamint bizonyos gyógyszerek túladagolása is járhat alacsony pulzussal.
Szapora szívveréssel járó ritmuszavar (tachycardia)
Ilyen esetekben szapora, de szabályos szívműködés található. A gyors pulzus sokszor csak enyhe
panaszokat okoz, azonban ha indokolatlanul, nyugalomban is 140 feletti a pulzus, a szív
összehúzódásainak hatékonysága jelentősen csökken – mivel nincs elég idő rá, hogy a szív
optimálisan megteljen vérrel - ami gyengeséget, légszomjat okozhat.
Gyakran előforduló, magas pulzussal járó ritmuszavar a szupraventrikuláris tachycardia.
Leggyakrabban az ingerületvezető rendszerben körbe keringő, tartósan fennálló ingerület miatt
alakul ki. Jellemzője, hogy hirtelen kezdődik, magas, 140 feletti pulzust okoz és néhány
perctől néhány óráig tart, majd spontán megszűnik.
Könnyedén diagnosztizálható, amennyiben a ritmuszavar idején EKG felvétel készül, mivel
azonban sokszor csak néhány percig tart, nem mindig sikerül ezalatt a ritmuszavart észlelni.
A szupraventrikuláris tachycardiák kivizsgálásában nagyon hasznos a 24 órás Holter EKG vizsgálat, melynek során egy egész napon és éjszakán át zajlik a szívműködés monitorozása, miközben a páciens éli a megszokott életét.
Extrasystolék
Az extrasystolék, vagyis „extra ütések” a normál ritmushoz képest korábban kialakuló szívösszehúzódások,
melyet követően a szabályos ritmus visszatér.
Amennyiben a normális ritmus ezután az eredeti ütemhez tér vissza, egy kicsivel hosszabb idő telik el az extra ütést követően.
Ennek következtében több vér tud áramlani a szívbe, így a következő összehúzódást nagyobb dobbanásként érezhetjük meg.
Extrasystolék egészséges szívműködés mellett is előfordulnak, amennyiben azonban szívbetegség is fennáll vagy komolyabb
panaszként élik meg a páciensek, kezelés válhat szükségessé. Az extrasystolék egészséges emberekben nem jelentenek veszélyt,
azonban bizonyos szívbetegségek esetén, ritkán az extra ütés olyan időpontban vagy helyzetben is jöhet, aminek hatására egy
másik ritmuszavar indul el.
Vitalea Egészségügyi Központ
